Így telt a NaTúra 5. születésnapi programja 2025-ben
Többször is neki futottam már annak, hogy megírjam az "5 éves a NaTúra! - Szülinapi program" beszámolóját, de félúton mindig megálltam, mert úgy éreztem, hogy túl hosszú lesz. Végül aztán úgy döntöttem, hogy nem bánom, hiszen egy-egy mérföldkőnél tehet kivételt az ember. Nem igaz?
Őszintén szólva nagyon rég volt már olyan, hogy ennyire izguljak egy túra előtt. Pedig minden adott volt ahhoz, hogy biztosan jól sikerüljön az esemény. Kellemes időt jósoltak, az útvonalra már kvázi hazamentem, tudtam, hogy Peter Bodzsoni csodás hangulatú képeket fog készíteni, a Mókus Sörözőben is örömmel vártak bennünket, a Zebegényi Rétesház is bekészítette már a megrendelt réteseket, szóval minden rendben volt.
De bennem mégis ott motoszkált az érzés, hogy most egészen más lesz minden, hiszen most nem csak a természetről, hanem magamról, a NaTúráról, a történetemről szerettem volna mesélni. És hát ez számomra nem igazán komfortos, de az 5. évhez most ez a szentimentálisabb hangulat dukált.
A túráim során sokszor elhangzottak már azok a kérdések, hogy mi motivált a NaTúra létrehozásában, hol tanultam a túravezetést, hol szereztem a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteimet, vagy nem féltem-e, amikor ott hagytam a biztos forrást jelentő irodai munkát.Ezek a kérdések adták az ötletet ahhoz, hogy erre az eseményre meghívjam azokat a személyeket, akik nélkül ma nem tarthatnék ott, ahol tartok. Sajnos nem mindenki tudott velünk tartani, de ebben a posztban is szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani a tudásukért, amit velem is megosztottak és a támogatásukért, amire tudom, hogy bármikor számíthatok!
Ezer hála Julinak és Sanyinak a túravezetői oktatásért, Eminek és Viktornak a hihetetlen színvonalú herbalista képzésért, Zsoltinak, hogy a túravezetői tanfolyam óta mindig cinkostársam a GEO-túrákban, és persze Istvánnak is, aki az ornitológia világában mentorál folyamatosan.Nos, ilyen szellemiségben és hangulatban telt az 5 éves túra, ami azt hiszem, hogy az életem egyik legszebb napja volt, hiszen olyan körben ünnepelhettem meg a NaTúra létezését, akik őszintén velem együtt örültek!
A résztvevők több, mint 90%-a egytől egyik olyanok voltak, akik már jó ideje rendszeresen velem túráznak és mindig őszintén elégedett mosollyal indulnak haza. Nektek is hálásan köszönöm, hogy most is jöttetek és velem ünnepeltetek!
Így a végére érve kicsit olyan érzésem van, mintha egy Oscar-díj átadóra írtam volna ezt a szöveget… Mondjuk bennem az emelkedettség azt hiszem, kb hasonló még mindig, ha visszagondolok erre a napra!
Szerző: Menyházi Regina, Fotók: Bodzsoni Péter
Szeretnél még több érdekes és hasznos cikkeket olvasni?
Kattints a lenti gombra és már böngészhetsz is!